Cikkajánló – Káli-Rozmis Barbara

ERZSÉBET, MAGYAR KIRÁLYNÉ

Erzsébetet, habár Habsburg-feleség volt, igazán magyar királynénkként tarthatjuk számon. Sokan megkérdőjelezik, hogy szívében is magyarnak tekinthetjük-e egy osztrák uralkodó német származású feleségét. Azt hiszem, aki sokat tanulmányozza Erzsébet életét, a környezetében élő kortársak beszámolóit, nem kételkedik abban, hogy a német Wittelsbach családból származó hercegnő valóban magyar érzelmű királynénk volt. Habár igyekezett elutasítani a társadalmi rangjával járó szerepeket és kötelezettségeket, többször, és szívesen jelent meg magyar királynéi szerepkörben, és sokkal jobban érezte magát nálunk, mint Ausztriában, osztrák császárnéként. Káli-Rozmis Barbara

Erzsébet, a 19. századi Lady Diana

Diana Spencer, a fiatal, arisztokrata családból származó vidéki lány megtetszik Európa egyik legkapósabb fiatalemberének, Károly walesi hercegnek. Alig tölti be a 20-at, már hercegné és trónörökösné, egy nemzetközi médiasztár, aki divatot teremt és emberek millióinak ejti rabul a szívét – azonban nem lesz boldog. Csalódik a házasságában és az udvari életben. Az emberek csodálják, lesik minden lépését a félénk hercegnének, aki végül idejekorán életét veszti. Legendája viszont még ma is él. Mindez hasonló a bajor hercegnő, Sisi sorsához. A vidéki lányba beleszeret Ausztria jóképű, 23 éves császára. Feleségül veszi, majd alig egy évtizeddel később őt tartják a világ egyik legszebb asszonyának. Házasságában nem talál boldogságot, az udvari élettől menekül. Idősödve egyre zárkózottabbá és rejtőzködőbbé válik. Teljesen kerüli a nyilvánosságot. Még nincs 61 éves, amikor egy olasz anarchista meggyilkolja. Szépsége, rejtőzködő személyisége és tragikus halála legendává tette. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT Kép – Johann Gottlieb Prestel: Ferenc József és Erzsébet sétalovaglása az eljegyzésük napján (1853. augusztus 19.) Bad Ischlben – Császári HIntómúzeum. Kunsthistorisches Museum Vienna © KHM-Museumsverband

Nem Erzébet királyné, de nem is a fodrásznője látható a képen Ferenczy Ida mellett

Brigitte Hamman történész 1980-as évek elején kiadott, Erzsébet királyné című bibliográfiája képanyagában publikált egy fotót a következő képaláírással: „Erzsébet királyné Ferenczy Idával, magyar felolvasónőjével. Fénykép, 1891. (Szeles László gyűjteményéből.)” A könyv 1891-et jelöl meg a kép készítésének dátumaként, később azonban már ugyanerre a fotóra 1898-as évet írtak újságcikkekben (is), azt állítva, hogy ez a kép Erzsébet időskori arcáról a legutolsó, és egyetlen hiteles közeli fotó. Az ezzel a fotóval kapcsolatos információt, annak ellenére, hogy a történésznő maga is (Hamann 2016. október 4-én meghalt), már sok évvel ezelőtt megcáfolta, minden újabb kiadás változtatás nélkül közölte. Az írásomban rávilágítok arra, miért teljesen kizárt, hogy Sisiről kiszült a kép – ezáltal szeretném egyszer és mindenkorra lezárni ezt a feltételezést. Sok évig volt egy olyan elképzelés is, hogy talán Erzsébet fodrásznője, Fanny látható a fotón Ida mellett. Ezt elsősorban egy évtizedekkel korábbi fényképre (és némi hasonlóságra) alapozták, amelyen Ferency Ida a fodrásznő előtt térdepel. Cikkemben ennek lehetőségét is részletesen megcáfolom, majd kifejtem a legújabb kutatás eredményeit: Ha nem Erzsébet királyné és nem is Fanny Angerer-Feifalik látható a képen, akkor mégis ki? OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Megjegyzés: A (fenti és a lenti) cikkajánlókban szereplő képek leírásai és forrásai az írásokban találhatók.

Erzsébet királyné gödöllői fürdőszobája és hálószobája

A Gödöllői Királyi Kastély, ahol több, mint kétezer éjszakát aludt Erzsébet királynénk, átalakítása és felújítása az ő igényeinek megfelelően zajlott az 1867-es kiegyezés és koronázás után. A kastélyban sétálgatva sokakban felmerülhet a kérdés: Ha Erzsébet ennyire fontosnak tartotta a napi tisztálkodási rituálét, akkor miért nem láthatjuk a fürdőszobáját, vagy legalábbis azt a helyiséget, amely annak volt kijelölve? Már gyermekként, a kastélymúzeumban tett első látogatásomkor foglalkoztatott ez a kérdés. Biztos voltam abban, hogy a királynénak volt a lakosztályában állandó fürdőszobája, és nem csak egy kádnak megfelelő alkalmatosságot vittek be neki a napi fürdőjéhez, mint az általa úgy gyűlölt Hofburgban. Ha Erzsébet kívánságát figyelembe véve és annak megfelelően történt az egykori Grassalkovics-kastély átalakítása, miért éppen a fürdőszobát hagyták volna ki? Ismerve Erzsébet jellemét és igényeit, egy kád nem létét kizártnak tekinteném. De hol állhatott Sisi fürdőszobája? OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Erzsébet királyné és gyermekei karácsonyai a bécsi Hofburgban: Rudolf főherceg és Mária Valéria

A bécsi Hofburg volt a császári család hivatalos téli rezidenciája. Ferenc József, Erzsébet és gyermekeik rendszerint itt ünnepelték a karácsonyt, azonban a kiegyezést követően gyakran töltötték ezt az időszakot a Gödöllői Királyi Kastélyban. A karácsony a császári-királyi családban kettős ünnep volt, hiszen december 24-én volt Sisi születésnapja. A hofburgi adventi időszakok és karácsonyok kapcsán nehéz szeretetteljes légkörről írni, azonban van néhány kedves jelenet, amely arról árulkodik, hogy időnként megtörtént a családtagok egymásra találása. Mindenkinek, már fiatal gyermekként is saját háztartása volt külön személyzettel, így Gizellának, Rudolfnak és Mária Valériának is. Valéria szerint a családtagok idegenek voltak egymás számára, és a ritka közös együttlétek alkalmával (amelyre általában ünnepek kapcsán került sor) nem tudtak miről beszélgetni, gyakran zavarba jöttek, így a hangulat meglehetősen kínos volt. Ebben az írásban három megindító, bensőséges jelenetet idézek fel, amelyek akármennyire kedvesek is, talán még inkább erősítik azt, hogy érzelmileg mennyire távolik, „elérhetetlenek” vagy „ritkán elérhetők” voltak egymás számára a családtagok. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT 

Hogyan vált Erzsébet királyné a monarchia egyik legjobb lovasává?

A Gödöllői-dombság a középkor óta vadászterület volt, tehát jóval azelőtt, hogy a királyi pár használatába került az 1867-es kiegyezést és koronázást követően. Erzsébet gyermekkorától kezdve szenvedélyes és vakmerő lovas volt, minél nehezebbnek kínálkozott egy terep, annál jobban élvezte a vágtázást. Akár egy egész napot is képes volt lóháton eltölteni. Az 1860-as évek végén és a ’70-es években Sisi tette Gödöllőt a lovas sportok magyarországi központjává: vadászatokat, versenyeket, bemutatókat és lóugratásokat rendeztek a településen. A királyné a gödöllői kastély birtokán manézst (cirkuszi porondot) is építtetett magának, ahol gyakorolhatott. A porondot az udvari istállókhoz építették hozzá. Ferenc József, akármennyire is berzenkedett a gondolattól, hogy felesége cirkuszi mutatványokat tanul, mindenhez a beleegyezését adta, és kifizette a költségeket, többek között négy cirkuszi ló vásárlását, valamint a cirkusz egyik idomárjának, aki Erzsébet szolgálatába lépett, a fizetését is. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

 

A merénylet – Erzsébet királynénk a szívében is magyar volt – Utolsó szavait magyarul ejtette ki

Az nyilvánvaló, hogy Erzsébet vonzódott a népünkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Az, hogy a királynét egy olasz anarchista szíven szúrta 1898. szeptember 10-én, döbbenetet váltott ki az emberekben. Tragikus halálán kívül egy másik „esemény” is hozzájárult mítoszának kialakulásához (Magyarországon erősödéséhez, hiszen hazánkban már életében szeretet övezte, amely halálával tovább fokozódott): Ernst Marischka az 1950-es évek közepén, Romy Schneider főszereplésével forgatott Sissi-trilógiájának a vetítése.
De vajon a szívében is magyar volt királynénk? Vannak olyan szituációk, amelyekben az ember önkéntelenül is az anyanyelvén szólal meg, függetlenül attól, mennyire jól beszél egy idegennyelvet és milyen környezetben van. Két olyan esetet is lejegyeztek, amely arról számolt be, hogy az ájulás után magához tért királyné magyarul beszélt. Az első eset Erzsébet egyik lovasbalesetéhez, a másik a meggyilkolásához kapcsolódik… OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Az álmok kastélya: Erzsébet királyné Hermes Villája

Köztudott, hogy Sisi mennyire nem érezte magát jól sem a Hofburgban, sem a Schönbrunni Kastélyban, és az évek során fokozatosan egyre kevesebb időt töltött el Bécsben. Ferenc Józsefnek nagyon hiányzott szeretett felesége, éppen ezért 1881 nyarán elhatározta, hogy egy olyan házat épít, amely kötetlenebb, barátságosabb, mégis a fővárosban van, ráadásul nem messze az előbb említett két rezidenciától. Nem titkolt szándéka az volt, hogy szerette volna imádott hitvesét maradásra bírni Bécsben. Azt remélte, Sisit ráveheti ez arra, hogy csökkentse az utazásait, és több időt töltsön a közelében. Emellett még az a cél is ösztökélte az építkezésre, hogy az öregkorát itt tölthesse el vele. Erzsébet azonban hamar véget vetett a fenti reményeknek azáltal, hogy a számára épülő házat “Hermes Villának” (is) kezdte nevezni (Hermész többek között az utazás római istene), és el is rendelte egy Hermész-szobor elkészítését. Emellett ő egy még különlegesebb ajándékkal készült a császár számára, amelyet át is adott neki a villa birtokba vétele előtt, 1886 tavaszán… Ez az „ajándék” biztosította számára, hogy lelkifurdalás nélkül tovább utazgathasson. Írásomból kiderül az is, milyen lett a kész villa, és mennyire sikerült vele Ferenc Józsefnek Sisit, és a legkisebb gyermeket, Mária Valériát lenyűgöznie. (A kép montázs, információ az írásban.) OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Sisi – Mítosz és valóság – Séta a bécsi Sisi Múzeumban

A Sisi Múzeum állandó kiállítása amellett, hogy a Sisi mítosz – vagy nevezhetnénk Sisi-kultusznak is – kialakulásának fázisait és feltételezhető okait mutatja be, a kiállított tárgyakkal és a királyné saját használatában lévő darabokkal érdekes és rejtélyes személyiségét ismerteti meg és hozza emberileg is közelebb a látogatókhoz. Sikeres kísérletet tesz arra, hogy egy másik nézőpontból közelítse meg a császárné és királyné ikonná vált alakját, miközben több ismert teóriát és pletykát is megcáfol a személyével kapcsolatban. A kiállítása érdekes és nagyon hatásos tematikára épül. Az időrendet megbontva először a császárné 1898. szeptember 10-ei, egész Európa megdöbbenését kiváltó halálához kötődő emléktárgyakat mutatja be, többek között azt a fekete palástot, amellyel az eszméletlenül fekvő Erzsébetet betakarták, valamint a gyilkos fegyvert, egy közönséges, kihegyezett reszelőt. A kiállítás drámai hatásához jelentősen hozzájárulnak a sötét termek, ahol csupán a kiállított tárgyak kerülnek – néha egészen sejtelmes – megvilágításba. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

 

Erzsébet farsangi kalandja – Megcsalta a császárt?

Sisit nagyon foglalkoztatta, mit gondolnak róla, Erzsébetről az emberek, hány évesnek tartják, szépnek találják-e őt. Ez a kíváncsiság odáig vitte 1874 farsangi időszakában, hogy húshagyókedden pazar álruhában és arcát, nyakát, haját maszk mögé rejtve, sűrűn elfátyolozva elment egy maszkabálra, amely főleg az arisztokraták és a módosabb nemesek számára került megrendezésre. A titkos “kimenő” gondosan elő volt készítve: csupán bizalmasa és barátnője, Ferenczy Ida, fodrásznője Fanny Feifalik, és egyik komornája, Schmidlné tudott róla. A Hofburgból titokban kijutását az utóbbi hölgy szervezte meg. Sisi súlyos, uszályos, sárga brokátruhát viselt. Később beláthatta, hogy nem volt éppen praktikus öltözék az uszályos, vastag ruha egy zsúfolt álarcosbálon. Az egész arcát, sőt az állát és a nyakát is takaró fekete, csipkés álarcot viselt, kezét pedig kesztyű borította, amelyet egy percre sem vett le a bál alatt. Sárga dominónak öltözött be; barátnője, Ida pedig piros dominónak, az ő arcát is álarc borította. Megérkezve az estélyre, a bálteremből nagyon gyorsan a karzatra mentek, ahonnan a császárné szemügyre vehette a tömeget. 11 óra tájban Ida javaslatára kiválasztott egy fiatal, elegáns férfit a tömegből, akit Ida leszólított, és felvezetett hozzá. A férfi nem viselt álarcot. Azonkívül, hogy Sisi csinosnak gondolta, az is szempont volt, hogy olyan ember legyen, akivel nem ismerik egymást… OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Mayerling, 1889. január 30. – A trónörökös és szeretője életének utolsó napjai

130 évvel ezelőtt, 1889. január 30-án délelőtt Ferenc József császár ruganyos léptekkel sétált be felesége, Erzsébet lakosztályába, és onnan lehajtott fejjel, összetörten távozott. A mayerlingi tragédia felkészületlenül érte a császári családot. A koronaherceget 1889. január 30-án Vetsera Mária bárónő társaságában holtan találják a mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a főherceg pillanatnyi elmezavarában kettős öngyilkosságot követett el: előbb Máriát, majd önmagát lőtte fejbe. Annak ellenére, hogy mindketten írtak búcsúleveleket, már akkoriban is sokan megkérdőjelezték az önkezűséget. A tragédiát számos homályos és ellentmondásos részlet lengi be még ma is. Kettős öngyilkosság? Gyilkosság? Összeesküvés? Vagy valami egészen más történt? Tekintettel arra, hogy 2019. március 5-én este Vér Eszter Virág történésszel a témáról részletesen beszélgetek (Erzsébet Királyné Klubest – Titkok, rejtélyek és szenvedélyek), ezen írásom a teljeség igénye nélkül, gondolatébresztőnek készült felelevenítve ama napok történéseit néhány visszaemlékezést, korabeli írásos dokumentumot, forrást és tanúvallomást felidézve. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

Sisi magyar barátnői – Van valóságalapja annak a feltételezésnek, hogy a királyné a nőkhöz vonzódott?

Manapság időnként feltűnik egy-egy újságcikkben az a „gondolat”, hogy Erzsébet a nőkhöz vonzódott. Az alábbi írás azért született, hogy ezt a feltételezést megvizsgálja, és az állítást, miszerint királynénk szerette a szép nőket, egy mélyebb szinten járja körül. Tudjuk, hogy a királyné vonzódott a magyar nőkhöz, hiszen társalkodónőt és udvarhölgyeket is innen választott magának, akik nemcsak Bécsbe, de az utazásaira is elkísérték. Első magyar bizalmasa Hunyady Lili grófnő volt, néhány évvel később ismerte meg Ferenczy Ida nemeskisasszonyt, akivel egy életre szóló szoros barátságot kötött, de nagyon fontos megemlítenünk Festetics Máriát is, akinek a naplója komoly forrásként szolgál az életrajzírók számára. Magyar nő, Sztáray Irma volt mellette a halála pillanatában, aki szintén visszaemlékezést írt róla Erzsébet királyné kíséretében címmel. Ezen írásomban két magyar nővel, Hunyady Lilivel és Ferenczy Idával való barátságát tárom fel az olvasók előtt. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

 

Hogyan lett a világszép császárnéból egy rejtőzködő személyiség?

Erzsébet tudatosan is készült arra, hogy idősebb korában még jobban kerüli majd a nyilvánosságot és rejti el az arcát. Harmincas évei elejétől nem engedte magát lefényképezni, és hamarosan már a festőknek sem állt modellt. Bármit csinált, azt tökéletesen akarta végezni, és kötelességének tartotta, hogy formálja és megőrizze fiatal alakját, természetes adottságait, mint például gyönyörű haját. Ahhoz, hogy személye már életében mítosszá váljon, és az emlékezet mindig gyönyörű, boldogtalan, magányos és világszép asszonyként őrizze meg, önmaga is jelentősen hozzájárult. Rettentően terhes volt neki a nyilvános szereplés, mert amikor megjelent, mindig tökéletes szépségében igyekezett pompázni. Szépségének köszönhetően már akkoriban legendává vált, az pedig, hogy tragédiák sora árnyékolta be hangulatát és életét, szintén bűvös atmoszférát teremtett körülötte a kortársak számára. Erzsébet egyetlen fia halála után szinte alig jelent meg nyilvánosan, ha mégis, akkor arcát fátyol és legyező mögé rejtette, így az utókor (és a legtöbb kortársa) számára időskori arca ismeretlen volt. Örökifjú, gyönyörű és szomorú császárnéként és királynéként vonult be a történelembe. OLVASD TOVÁBB AZ ÍRÁST: ITT

További írások itt olvashatók:

TUMAG – The Royals – A királyságok

shares