Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója
In English: Introduction
Bölcsészettudományi karon végeztem anglisztika és magyar nyelv és irodalom szakon; valamint újságíró-szerkesztő-sajtóreferens képesítést szereztem. Gyermekkoromtól érdekel az arisztokrata családok múltja és jelene. 1997-ben, egy kétoldalas újságcikk és a mellette megjelent posztumusz portré keltette fel a figyelmemet Erzsébet királyné iránt, akinek az életét azóta kutatom. Hazai és nemzetközi projektekben veszek részt, a királynéval kapcsolatos kiadványokat szerkesztek és lektorálok; emellett publikálok magyar és angol nyelven, videókat készítek, valamint előadásokat tartok róla és a családjáról. Czédly Mónika divattervezővel, a királyné ruhái hiteles rekonstrukciói készítőjével, Pálinkás Patricia Zita történésszel, Halmos Monika gasztronómussal – a királyné kedvenc ételeinek szakértőjével, valamint a királyné megszemélyesítőivel, Vilman Melindával és Vas Viktória élő történelmi előadóval azon dolgozom, hogy a királyné és családja hiteles története minél több emberhez eljuthasson.
Az interneten elérhető videóimnak köszönhetően a Habsburg-család magyar ága is megismerte munkásságomat és felvette velem a kapcsolatot. A családhoz kötődő gróf Seremetyeff-Papp Jánoson keresztül több írásom és kisfilmem eljutott hozzájuk, amelyek alapján az a döntés született, hogy megnyitják előttem a családi archívumukat, és rendelkezésemre bocsátják a régi levelezéseket, a fénykép- és dokumentumtárukat.
2021 októberben jelent meg első könyvem Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem? címmel, amely hitelesen, mégis olvasmányosan, mutatja be Sisi életét nagy hangsúlyt helyezve a nem vagy kevésbé ismert, illetve elfeledett részletek megelevenítésére. A gazdagon illusztrált kiadvány számtalan olyan képet tartalmaz, amely most először lát nyilvánosságot. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a királyné ükunokája munkásságom elismeréseként ajánlót írt a könyvembe, amiben kiemeli, hogy autentikus módon mutatom be Erzsébet királyné élettörténetét és tárom az olvasók elé szerepét a magyar történelemben. A könyvem az olvasói szavazatok alapján elnyerte “Az Év Könyve 2022” díjat a történelmi tényirodalom kategóriában.
Második könyvem 2023 októberében jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában Szenvedély a rang fogságában – Sisi baráti-családi körben címmel. Míg az első kiadvány leginkább Erzsébet magyar királynéi szerepére és a magyarokkal való kapcsolatára koncentrál, a másodikban császárnéként láthatjuk őt. A legközvetlenebb családtagokkal való kapcsolata mellett a testvéreihez és édesanyjához fűződő viszonya is megjelenik. Valóban mindig jótékonyan hatottak rá a bajor családtagok? És milyen volt a kapcsolata a császár öccseivel? A pletykaéhes udvari légkörből Erzsébet gyermekkori szenvedélyébe, a lovaglásba menekült, s ezt annyira túlzásba vitte, hogy azzal sokak szerint túlment az illendőség határain. A bécsi arisztokrácia a saját, szigorú mércéje szerint ítélte meg minden ténykedését, és az alsóbb osztályoknak is voltak elvárásai feléje. Mennyiben tudott megfelelni uralkodónéi szerepének? Az biztos, hogy a rang nem sokat jelentett a számára, sőt gyakran, ha nem is nyíltan, de még ki is gúnyolta azokat, akik a rangjuknak megfelelően viselkedtek. Mit gondolt róla az arisztokrácia, és ő hogyan vélekedett másokról? A könyv – akár csak az első kötet – megvásárolható a könyvesboltokban és az online könyváruházakban, például ITT.
I. Miért éppen Erzsébet?
Az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek nekem az az, hogyan, miért kezdtem el behatóbban foglalkozni Erzsébet királyné életével. Meglepő módon számomra nem a híres Sissi-trilógia volt az, amely felkeltette az érdeklődésemet a királyné személye iránt, hanem egy 1997 augusztusában megjelent kétoldalas újságcikk, amely a következővel kezdődött: „Jövőre lesz száz esztendeje, hogy a máig legnépszerűbb magyar királynét, Erzsébetet Genfben meggyilkolták.” A magazin Erzsébetről Benczúr Gyula 1899-ben készített posztumusz portréjának egy részletét is közölte. Ettől kezdve igyekeztem minél többet megtudni róla, és szüleimmel megvásároltattam az összes magyarul beszerezhető szakirodalmat, valamint Bécsben és a Gödöllői Királyi Kastélyban (az utóbbi pont az ezt megelőző évben nyitotta meg múzeumként először kapuit) az összes beszerezhető képeslapot megvásároltam. Egyéb ajándéktárgyat nem vettem, csak a képek és a könyvek érdekeltek már akkor is. Akkoriban még nem volt Internet, hogy arról lehessen képeket gyűjteni vagy tájékozódni… 21 év telt el azóta. 2018. szeptember 10-én volt 120 esztendeje, hogy Erzsébet ellen Genfben merényletet követtek el. Mivel ez az évforduló a fentiek miatt kiemelten fontos a számomra, ezen alkalomból alapítottam meg a TEMPT-et, vagyis a “The Empress Memory Team” -et (“A Császárné Emléke Munkaközösség” – a bemutatkozás és célkitűzés lentebb is olvasható), amelynek az a célkitűzése, hogy Erzsébet emlékét életben tartsa és alakját elfogulatlanul, a legfrissebb kutatások birtokában megszerzett tudás átadásával tárja az Olvasók és a Közönség elé.
„Horovitz magyar festő képe az, amit a Papa a legjobbnak tart: ’Soha nem készült jó kép a Mamáról.’ Nem természethű portré. És ez történik majd mindennel, amit a Mamáról mondanak vagy írnak” – jegyezte fel a naplójába 1898. december 31-én Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné legkisebb gyermeke. Amikor 2015 márciusában létrehoztam az első blogomat a királynéról, az vezérelt, hogy megkíséreljem az „igazi” Erzsébetet bemutatni, már amennyire ez lehetséges. Habár ez a célkitűzésem, őszintén szólva nem hiszem, hogy valaha is képesek leszünk tökéletesen visszatükrözni a királyné valódi lényét, azonban mindenképpen erre kell törekednünk. Gyakran, akár egy-egy új, apró információ, forrásfoszlány is sok, korábbi állítást módosít vagy cáfol meg teljes mértékben, ezért időnként felül kell írnunk az Erzsébetről és a vele kapcsolatos dolgokról kialakított nézeteinket. Sokan kérdezik tőlem, mit lehet még mindig kutatni, hiszen már annyi könyv megjelent róla. Úgy érzem, minél többet kutatok, annál több olyan dologra bukkanok, amelyről eddig egészen máshogyan írtak, és mindez csak arra világít rá, mennyire hiányosak az ismereteink még mindig. Pont ez adja az egész kutatásnak az izgalmát.
II. Szakmai pályafutás
2005-től angol és magyar nyelv tanítása
2008-tól Erzsébet királyné kutatója
2012-től Független Újságírók Szövetsége – stilisztika oktatása
2012 „The relationship between Henry VIII and Anne Boleyn” – kutatómunka és szakdolgozat
2015-től blog és Facebook oldal Erzsébet királynéról és családjáról
2016-tól a TUMAG – A Tudatos Magazin főszerkesztője – www.tumag.hu
Referenciáim
III. Iskolai végzettségek
2009-2012 – Kodolányi János Főiskola: anglisztika – üzleti angol-fordítás
2006-2008 – Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar – magyar nyelv és irodalom
2003-2006 – Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar magyar-angol nyelv és irodalom
Újságíró-szerkesztő-sajtóreferens (magyar és angol nyelven) – OKJ
IV. Ajánlók
Könyvem: Erzsébet királyné és a magyarok
Írásaim Erzsébet királynéról és a családjáról
Videóim Erzsébet királynéval kapcsolatban
Programok – Káli-Rozmis Barbara előadásai
YouTube csatornám – Erzsébet királyné a YouTube-n
A hírlevelemre az oldal alján lehet feliratkozni (havi 1-2 emailt küldök a munkámmal kapcsolatos újdonságokról, például aktuális előadásokról, írásokról és videókról).
TEMPT – The Empress Memory Team
Erzsébet osztrák császárné (1854-1898), magyar királyné (1867-1898) alakját már életében kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely halálával tovább fokozódott. Személye iránti csodálat és érdeklődés az elmúlt több, mint százhúsz évvel sem csökkent.
A királyné halálának 120. évfordulója alkalmából 2018-ban megalapítottam a TEMPT Princess-t. A TEMPT egy mozaikszó, a The Empress Memory Team (vagyis “A Császárné Emléke Munkaközösség”) kezdőbetűiből hoztuk létre. Az a célkitűzése, hogy Erzsébet emlékét életben tartsa és alakját elfogulatlanul, a legfrissebb kutatások birtokában megszerzett tudás átadásával tárja az Olvasók és a Közönség elé.
Czédly Mónika divattervezővel, aki Erzsébet királyné ruhái hiteles, világhírű rekonstrukcióit készíti (honlapja), Halmos Monika gasztronómussal, Sisi kedvelt desszertjeinek a szakértőjével és Pálinkás Patricia Zita történésszel (a könyvem szaklektorával), valamint Vas Viktóriával és Vilman Melindával, a királyné megszemélyesítőivel azon dolgozunk, hogy a királyné alakját és korát hitelesen mutassuk be és idézzük fel.
A legtöbben, akik szeretik, az 1950-es évek Ernst Marischka-féle Sissi című trilógiájából ismerik meg Erzsébetet a gyönyörű Romy Schneider alakításában. A Magyarországon is kultikusan kedvelt filmtrilógia minden karácsonykor feltűnik valamelyik tévécsatornán, akaratlanul is megemlékezve a születésnapjáról Erzsébet királynénak, aki 1837. december 24-én látta meg a napvilágot. A királyné már több, mint százhúsz esztendeje meghalt merénylet következtében (1898. szeptember 10.), azonban legendás szépsége, érdekes személyisége és tragédiákkal teli élete emberek százezreit ejti bámulatba napjainkban is.
Bármilyen meglepő ez nekünk, magyaroknak, a császárné sem Ausztriában, sem Európa-szerte nem váltott ki akkora csodálatot és nem volt ennyire népszerű életében, mint tragikus halála után. Mégsem az ellene elkövetett genfi merénylet volt az, amelynek hatására személye a figyelem középpontjába került. Még több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Erzsébet igazán népszerűvé váljon. Nem sok uralkodófeleségről mondható el, hogy fél évszázaddal a halála után ennyire az érdeklődés középpontjába kerüljön, mint Erzsébet. És hogy tovább fokozzuk a meglepő kijelentéseket, felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemcsak tragikus halála és a fentebb említett trilógia volt az, amely alakját mítosszá és legendává tette, hanem saját maga is!
Talán Erzsébet nem volt tudatában annak a ténynek, hogy ő maga is, igaz, valószínűleg nem szándékosan, sokat tett azért, hogy egy mitikus atmoszférát teremtsen alakja körül, amely napjainkig kihat. Már a szépségének köszönhetően is legendává vált saját életében. Nem sokkal azután, hogy betöltötte a 29. életévét, nem készült róla hivatalos fotó (a koronázási fotósorozatot elkészíttette Emil Rabending stúdiójában 1866 márciusában – Pálinkás Patricia történész).
A legutolsó fényképet a császárnéról 1867 nyarán készítette Ludwig Angerer udvari fényképész a Hofburgban – Erzsébet 29 és féléves volt ekkor. 10 év múlva már a festőknek sem állt modellt, ezért élete második felében kevesen tudták, hogy néz ki. Idősödő arcának ismerete nélkül a korábbi képei felhasználásával készített grafikák és fotómontázsok jelentek meg. A témát Borovi Dániel művészettörténész kutatta és kutatja. Két cikke a témában: ITT és ITT.
Ezenkívül már az 1860-as évek elejétől egyre gyakrabban kezdte visszautasítani a nyilvános megjelenéseket. Egyetlen fia, Rudolf koronaherceg 1889 januárjában bekövetkezett halála után szinte alig tűnt fel nyilvánosan. Ha mégis megjelent, legyező és/vagy fátyol mögé rejtőzött, ezért idős kori arca még a legtöbb kortársa számára is ismeretlen volt. Az pedig, hogy az egykor legendásan gyönyörű, a világ legszebb, illetve egyik legszebb asszonyának nevezett hölgy “idősebb” arcát nem ismerhetjük, szintén sokban hozzájárult a mítosz kialakulásához. Fehér napernyőjét és legyezőjét mindenhová magával vitte, és arra használta azokat, hogy elrejtse arcát, amikor le akarták fényképzeni vagy csak szemügyre akarták venni. Néhány fotó ennek ellenére készült róla, azonban ezeken Erzsébet arca vagy csak nagyon messziről, látható, vagy az előbb említett tárgyak (legyező, napernyő) takarják. A királyné Rudolf halála után egész életében gyászolt, és nyilvános megjelenések alkalmával szinte már csak fekete ruhákat hordott (néhány kivételt leszámítva). Így egy megközelíthetetlen, rejtélyes “Tündérkirálynőként” tűnt fel az emberek előtt (saját magát ő nevezte Titániának verseiben Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának főhősnője után). Erzsébet egy fiatal, vékony, rejtélyes, gyönyörű császárnéként-királynéként vonult be a történelembe.
Az előadásainkon sok, kevésbé ismert tényre és általában “elhanyagolt” részletre is hangsúly helyeződik. Ezen érdekességek gyakran teljes egészében módosítják azt a képet, amelyet a sablonos életrajzok elolvasása után felépít magában az érdeklődő a királynéról. Nem az elragadó Romy Schneider által megtestesített nőt mutatjuk be, hanem megkíséreljük az igazi Erzsébet érdekes és összetett személyiségét feltárni.
Aktuális programok:
Káli-Rozmis Barbara előadása
Cikkajánló
YouTube – Erzsébet királyné