Káli-Rozmis Barbara előadásai

 

Káli-Rozmis Barbara kultúrtörténeti előadásai

 

Erzsébet királyné és a magyarok

Valóban szerette Erzsébet a népünket, vagy magyar-szeretete csupán lázadás volt anyósa, Zsófia főhercegné udvarában? Milyen szerepe lehetett a kiegyezésben? Vajon azért töltött hazánkban (összeadva a napokat) több, mint hét évet, mert ide a császár anyja soha nem tette be a lábát? Vagy valódi barátság és szeretet fűzte a magyar nemzethez? Miben nyilvánult meg mindez?

Erzsébet királyné és Andrássy Gyula gróf — Barátság vagy szerelem?

Andrássy Gyula, az 1848-as magyar forradalmár, a „szép akasztott” kimondottan jóképű férfi volt, számtalan női szívet dobogtatott meg. Sokan tényként kezelik azt, hogy Erzsébet királyné és közte szerelem szövődött. Van ennek bármi igazságalapja? Milyen volt a kapcsolatuk valójában, és hogyan állt hozzá a császár?

Film és valóság – Ami a Sissi trilógiából kimaradt

A Sissi-trilógiának kevés köze van a történelmi valósághoz, de nem is ezért szeretjük. Az előadáson a történelmi tények a helyükre kerülnek, és feltárul, hogy a valóság a filmnél is izgalmasabb. Miért mondhatjuk, hogy a szereposztás több szempontból tökéletes, és azt, hogy nemcsak Ernst Marischka, hanem a történelem is jó rendezőnek bizonyult?

Úton Mayerling felé – Rudolf trónörökös tragédiája

1889. január 30-án holtan találták Rudolf trónörököst a mayerlingi vadászkastélyban. Bár az udvar mindent megtett, hogy ne derüljön rá fény, nem lehetett sokáig titkolni, hogy nem természetes halállal vesztette életét Rudolf és hogy mellette egy másik holttest is volt: a tizenhét éves Vetsera Mária bárónőé. Minek vagy kinek lehetett köszönhető az, hogy a trónörökös a mayerlinghez vezető útra lépett?

Záródik az aranykalitka

Ferenc József és a tizenhat éves Erzsébet kapcsolata szerelem volt első látásra? Mennyire akarta Sisi ezt a házasságot? Kritikus tekintetek kísérték minden megnyilvánulását a rangok és szerepek uralta bécsi udvarban, ahol hamar egy aranykalitkában találta magát. Milyen lehetett valójában az időnként viharos és tragédiákkal teli házassága a császárral?

Erzsébet, a világ egyik legszebb asszonya

Miben rejlett Erzsébet szépsége, amelyet a kortársak szerint egyetlen fénykép vagy festmény sem tudott teljesen visszaadni? Hogy nézett ki valójában? Tényleg keveset mosolygott és rosszak voltak a fogai? Miért rejtette el arcát a kíváncsi tekintetek elől a húszas éve közepétől? Milyen praktikákat vezetett be szépsége, fiatalsága és karcsúsága megőrzésére, és mit hasznosíthatnak ezekből a mai kor asszonyai?

Erzsébet királyné bálokon és estélyeken

Milyenek voltak az udvari bálok Bécsben és Budán? Kik vettek részt rajtuk? 1874-ben Erzsébet ellátogatott egy álarcosbálra, ahol kiválasztott magának egy fiatal grófot, akivel – nem fedve fel kilétét – beszélgetett, majd, mint Hamupipőke, távozott, miután postacímét megadta. Bepillanthatunk kettejük titkos levelezésébe is. Megtudta vajon a férfi, kivel került kapcsolatba?

Titkok és szenvedélyek: Erzsébet királyné lóháton

Erzsébet korának egyik legjobb női lovasa volt; különösen a falkavadászatokat kedvelte. Angliában találkozott a skót lovas-vadásszal, Bay Middletonnal, aki eleinte annyira tiltakozott az ellen, hogy a kísérője legyen, hogy még látni sem akarta! Milyen kapcsolat volt Erzsébet és Bay Middleton, a nagy nőcsábász között? És mit gondolt erről a császár? Miért hagyta abba Erzsébet 1882 után váratlanul a lovaglást?

Erzsébet királyné, a nagy utazó

Erzsébet első hosszabb útja Madeirára vezetett egy betegség miatt, alig 23 évesen, majd Korfu és Velence következett.  Később sem hagyta abba az utazást, és nem csak gyógykúrák miatt volt távol az udvartól. Rebesgették is, hogy a császárné megbolondult, mert a viharban a hajóárbóchoz kötözteti magát. Sőt, még horgonyt is tetováltatott a vállára! Milyen lehetett együtt utazni Sisivel?

Jó vagy rossz anya? – Erzsébet császárné anya szerepben

Folyamatosan bírálat éri Erzsébetet, hogy nem volt jó anya. Valóban nem volt az? A kérdés nem válaszolható meg mai nézőpontól kiindulva ezért is időutazás ez az előadás. Mekkora teret engedett a bécsi udvar és Zsófia főhercegné az anyai szeretet megnyilvánulásának? Mennyire küzdött Erzsébet a gyermekeiért és milyen volt a kapcsolata velük kis- és felnőttkorukban?

Adventi előadás: Erzsébet királyné családi-baráti körben ünnep idején

Betekintünk az udvari ünnepnapokba, Erzsébet szűkebb és tágabb környezetével való viszonyába. Mennyire voltak bensőségesek a családi-baráti kapcsolatok? Megismerjük a császári–királyi család bécsi és gödöllői karácsonyait, jótékonykodási szokásait, és azon szentestékbe is bepillantunk, amelyeket Sisi a családjától távol töltött, valamint azokról is szó lesz, amelyeket – fia halála után – már nem ünnepelt meg.

Mítosz és valóság

Erzsébet királyné alakját már életében kultusz és szeretet övezte Magyarországon, amely halálával fokozódott. Milyen volt Sisi (és nem Sissi) valójában? Nem az elragadó Romy Schneider által megtestesített nőt ismerhetjük meg, hanem az igazi Erzsébet érdekes és összetett személyisége fog feltárulni. Az alábbi kérdések is felmerülnek: Valóban rosszak voltak a fogai? Éheztette magát? Miért nem mosolygott a fényképeken? Szerelmes volt Ferenc Józsefbe? És Andrássy grófba?

„Engem nem császárnénak neveltek” – Intrika a Habsburg császári udvarban

Erzsébet maga is beismerte, hogy nem tud teljes mértékben megfelelni a rangjával járó követelményeknek. Kik voltak azok, akikben megbízott, de csalódnia kellett? Milyen intrikákat eszeltek ki ellene? A rangnak és a szerepeknek való megfelelés kérdésköre mellett előtérbe kerül a családtagok kapcsolata, beleértve a közeli és távoli rokonságot. A császárné idősebb lánya, Gizella kötelességtudóan élte életét, Rudolf és Mária Valéria viszont már sokkal szenvedélyesebben. Segítette őket édesanyjuk a törekvéseikben?

Barátságok és szerelmek Erzsébet királyné és családja életében

Mekkora teret engedett a rang a barátságok és szerelmek kialakulásának? A férfiak házasságon kívüli viszonyait tolerálták, de hogyan orvosolták a problémát, ha a hölgyekről volt szó? A „szerelemnek szárnyai vannak, hogy tovaszálljon és minden nő életében eljön a pillanat, amikor beleszeret valakibe” – jelentette ki Erzsébet. Ő csak a képzelet szárnyán repült, vagy több családtagjához hasonlóan a tettek mezejére lépett? Hogyan mozgatta a szálakat a testvérei és a leányai érdekében a házassági piacon?  

Fojtogató szeretet – Erzsébet királyné „egyetlenkéje”, Mária Valéria

Mária Valéria főhercegnőt magyar királykisasszonynak nevezték, mert Budán született és Sisi csak magyarul beszélt vele. Miben nyilvánult meg a kislány „magyar neveltetése” és hogyan reagált erre a környezete? Milyen bonyodalmakhoz vezetett az, hogy Valéria nevelőnői „manipulálták” a császárnét? Milyen kapcsolatban állt Valéria a testvéreivel és miért érezte fojtogatónak az anyai szeretetet? Milye kihatása volt ennek a felnőttkorára?

Császárné az őrültség árnyékában – Téboly Sisi családjában

 „A legnagyobb örömet egy teljesen berendezett őrültekháza szerezné” – mondta Ferenc Józsefnek Erzsébet, aki időnként felkeresett egy-egy elmegyógyintézetet. Miért érdeklődött ennyire az őrültek iránt? Idősebb korában a depresszió elhatalmasodott rajta, és már nemcsak legközvetlenebb környezete féltette őt egy esetleges elmebajtól, hanem magát is aggodalom gyötörte. Úgy érezte, félelme nem alaptalan, hiszen két unokatestvérénél diagnosztizáltak tébolyt, II. Lajosnál és Ottó hercegnél, ráadásul húgát, Zsófia Saroltát is kezelte már ideggyógyász…

Erzsébet királyné az ezredéves ország fővárosában, Budapesten

Erzsébet először 1857 tavaszán járt Pest-Budán. Már nagyon várta, hogy magyar földre lépjen, de itt élte át élete első nagy tragédiáját gyermeke elvesztésével. Mégis, minden tőle telhetőt megtett a kiegyezés érdekében. Legutolsó reprezentációja Budapesthez kötődik. Az előadás során nemcsak reprezentatív eseményekről lesz szó, hanem olyan érdekességről is, amelyek betekintést engednek az Osztrák–Magyar Monarchia letűnt világába.

 

Élményközpontú előadás: Káli-Rozmis Barbara kutató és Vas Viktória élő történelmi előadó

Káli-Rozmis Barbara és Vas Viktória (a királyné szerepében) két különböző nézőpontból közelíti meg a témát, egyedi módon kiegészítve egymást hozza közelebb a nézőkhöz Erzsébet királyné személyét. A színház és a történelmi témájú előadás találkozását élvezhetik a résztvevők az est folyamán.

 

A tűz és víz házassága – Ferenc József és Erzsébet

Káli-Rozmis Barbara kutató-író előadása Vas Viktória és Dittera Károly történelmi újrajátszókkal a világ egyik leghíresebb házaspárjáról, Ferenc Józsefről és Erzsébetről. A színház és a történelmi témájú előadás találkozását élvezhetik a nézők ezen a nem mindennapi esten, amelyen a császárné-királynét Vas Viktória, a császár-királyt Dittera Károly személyesíti majd meg.